2010. október 28., csütörtök

10. rész-La comida(A vacsora)

-Buenos días!-hallottam Pedro hangját ahogy ébresztget minket.
-Jó reggelt!-mondtam kicsit álmosan.
-Gyertek mert kész van a vacsora!
-És mit fogunk enni?-kérdezte Lili
-Churro-t.
-Aha.És az micsoda?
-Egy ropogós desszert amit forró csokiba mártva kell fogyasztani.
-Hmm.-mondtam őszinte kíváncsisággal.
-2 perc és megyünk.-mondta Lili
...
-Pedro ez nagyon ínycsiklandóan néz ki!
-Köszi Leila!
-Öö szólíts csak Leil-nek
-Rendben Leil-mondta mosolyogva édes hangján.
-Hát akkor jó étvágyat!-mondta Pedro és figyelte, hogy hogyan reagálunk az ételére.
-Ez egyszerűen isteni Pedro!!
-Aranyos vagy Leil!
...
Miután mind a négyen megvacsoráztunk átmentünk a nappaliba és beszélgettünk jó pár dologról, majd Pedro felvetette az ötletet:
-Mi lenne ha elmennénk sétálni és körbenéznénk egy kicsit..megmutatnám a helyi látványosságokat.
-Remek ötlet.-egyeztem bele
-És lemehetnénk a tengerpartra is..a naplemente lenyűgöző látvány-itt rám nézett én pedig elpirultam.
-Oké,oké..csak menjünk fel átöltözni.-mondta Lili
-Akkor mindjárt jövünk.
..
-Jajj Lili!Pedro iszonyat helyes!-mondtam az ágyamon ugrálva.
-Szerintem is!!!-ugrált velem együtt Lili
-Siessünk!nem akarom megvárakoztatni őket..-mondtam és 15 perc múlva el is készültünk mind a ketten.
..
-Hűha!Leil, nagyon csinos vagy!-pirultam el Pedro hízelgő szavaira
-Te is nagyon jól nézel ki!
-Mindenki jól néz ki, csinos és helyes...indulhatnánk?-kérdezte Lili kicsit sértődötten amiért ő nem kapott kedves szavakat Dávidtól,mivel ő éppen telefonált apuékkal.
-Persze.
 ...
Azzal elindultunk kifelé az ajtón...

2010. október 15., péntek

9.rész Pedro szemszög(a nagy nap)

Reggel 7 óra van.Délután érkeznek Dávidék.Már minden készen áll a fogadásukra.Már nagyon izgulok..Biztos Sokat változott Dávid.Remélem nem felejtett el spanyolul..Bár csak nem. Mindegy is, most megyek és összekapom magam.


Megmostam a fogam,megcsináltam a hajam és felöltöztem.Egy kockás inget vettem fel egy sima farmerrel.Megyek eszek valamit.




6 óra múlva

Most hívott Dávid, hogy megérkeztek.Küldtem értük egy taxit, ami majd ide hozza őket.a reptér öt percnyire van tőlünk, úgyhogy azonnal itt lesznek!
Autó hangját hallom.Megjöttek!
Gyorsan kirohantam és köszöntem nekik.
-Hola Pedro! Jó újra itt lenni!
-Szia Dávid!Végre!-odarohantam hozzá és megöleltem.
Szia Pedro!Lili vagyok.-jött oda hozzám egy lány.
Szia Lili örülök, hogy megismerhetlek.Dávid sokat mesélt rólad.-mondtam mire kicsit elpirult.Célomat elértem.Nyugtáztam magamban elégedetten.
-Hol van Leila?-még ki sem mondtam teljesen odafordult hozzám egy lány.Gyönyörű volt.
-Hola Leila!A nevem Pedro.Örülök, hogy végre ideértetek!-majd megöleltem őt is.Nagyon finom volt az illata.Kicsit el is merengtem.Majd mikor rájöttem, hogy hol is vagyok megszólaltam
-Gyertek be!Vagy felőlem álldogálhatunk itt naphosszat!
 -Persze menjünk.-egyezett bele Leila
Kivették a taxiból a csomagjaikat, én pedig mutattam nekik az utat, hogy merre jöjjenek.Leila elakadt a bőröndjével a kavicsos úton, mert nem emelte fel a bőröndjét.Odamentem hozzá és segítettem neki.
-Gracias!(köszönöm)-Dávid tanította egy kicsit spanyolul.Remek!
-De nada!(nincs mit)-mondtam.
Bevezettem őket házba és úgy láttam rajtuk hogy tetszik nekik amit látnak.
-Esto es el lugar mágico simplemente!(ez egyszerűen varázslatos hely)-mondták a lányok szinte egyszerre.
Köszönöm-nagyon örültem, hogy elnyerte a tetszésüket.
-Gondolom éhesek vagytok..-állítottam
-Csak egy kicsit.-mondta Leila mosolyogva
-Menjetek fel a szobátokba.1 óra múlva kész lesz a vacsora!
-Te főzöl?-kérdezte hitetlenkedve.Otthon egy fiú sem tud főzni..
-Muszáj volt megtanulnom.Egyébként szeretek főzni.Majd szóljatok légyszíves ha nem ízlik, mert akkor mehetünk étterembe is.
-Ugyan Pedro ne szórakozz már!biztos vagyok benne, hogy finom lesz.
-Hát remélem.Na menjetek!
-Rendben!
Felmentek és szerintem el is aludtak mert nagyon csendben voltak.Biztos nagyon fáradtak.
De nagyon kedves Lili és és Leila is.Nagyon szépek.Okosak.
Dávid pedig ugyan olyan mint négy éve volt.

Hagyom, had aludjanak, hozzáfogok a vacsorához...

2010. szeptember 14., kedd

8.rész - Pedro szemszög

Dávid a legjobb barátom.Neki köszönhetem, hogy megtanultam magyarul beszélni.Öt éve annak, hogy megismerkedtem Dáviddal.Mentem haza az iskolából egyik délután és arra lettem figyelmes, hogy egy vén morgós öreg szitkozódik egy korombeli sráccal, aki más nyelven próbál magyarázkodni.Ugyan nem értettem, hogy mit mond a fiú, de azt az öreget senki sem szereti mert magának való, ezért odamentem és lenyugtattam, majd behívtam a fiút hozzám, hogy egy kicsit lenyugodjon..
-Gracias.(köszönöm)-mondta megilletődve.
-De nada.(nincs mit)    cómo has venido?(hogy kerültél ide?)
-¡no entiendo lo que usted dice, no hago puede en español!(nem értem amit mondasz,nem tudok spanyolul!)  Soy húngaro(magyar vagyok)
-de acuerdo.(oké)-elővettem a laptopomat és a neten kerestem egy szövegfordítót.Begépeltem a mondanivalómat spanyolul és ő meg el tudta olvasni magyarul.Egy ideig így beszélgettünk amikor megkérdeztem, szeretné-e, ha hívok egy fordítót, és kerítenénk egy tanárt aki engem magyarul, őt pedig spanyolul tanít meg.Beleegyezett.
Nagyon szimpatikus srác volt,nem éreztem semmiféle ellenszenvet iránta ezért felajánlottam, hogy lakjon nálam amíg rendezi a dolgait.

Fél év múlva

Dávid szinte anyanyelvi szinten tud spanyolul,én pedig magyarul.Talált magának itt állást és abban maradtunk, hogy felezzük az albérlet költségeit.Sajnos holnap már megy haza.De megígérte, hogy tartani fogja velem a kapcsolatot és ír minden hónapban legalább kétszer.abban maradtunk, amint lesz lehetősége eljön meglátogatni.Elképzelhető, hogy hozza az unokahúgát is, mivel bele van esve Spanyolországba a lány.Két évvel fiatalabb nálam.Nagy focirajongó, aminek örülök, mert én is az vagyok.Kedvenc játékosa David Villa ami szintén sok plusz pont. :)
Remélem minél hamarabb el tudnak jönni, mert szeretném megismerni, ha nem is az egész, de a családja egy részét.
Most megyek és segítek Dávidnak csomagolni.


4 év múlva

Levél Dávidtól:
"Nagyon örültem a levelednek a fényképekkel együtt.Annyira irigyellek, amiért ilyen varázslatos helyen laksz!
Jó hírekkel tudok szolgálni!!!!Másfél év kihagyás után ismét meglátogatlak, ám ezúttal nem egyedül mennék hanem Hoznám magammal Leilát és a legjobb barátnőjét, Lilit is.
A vendégszobában elférnének ketten, mi pedig alhatnánk a te szobádban.Két hét múlva terveznénk a látogatást, mert addigra vége lesz a suli a lányoknak.Készülj fel, hogy mindent meg kell nekik mutatnod,amit az interneten vagy bármelyik könyvből ki tudnak esetleg lesni!Borzalmas mind a kettő.Szerintem Spanyolországot(főleg Barcelona környékét)jobban ismerik mint te. :P
Szerintem körübelül egy hónapig maradnánk. Mert utána te következnél végre, hogy meglátogass engem.Tudom, hogy eddig nem tudtál az iskola miatt, de mivel már végeztél semmi problémát nem látok, amiért ne tudnál eljönni.
Várom a válaszod,de hívni foglak telefonon, hogy pontosan megbeszéljük, hogy mikor megyünk.

                                                                                                               mejor regards(üdv):Dávid ,,


Istenem!Hát ez nagyszerű!Végre megismerhetem Leilát,meg persze Lilit is!
Remek!El is kezdek készülődni...